Átalakította a vásárlási szokásokat az elmúlt időszak: a tömeggyártott termékek helyett egyre inkább előtérbe kerültek a hazai dizájnerek, mert közösségi összefogásnak is számított a hazai felé fordulni. Szakértők szerint az új szokások akár velünk is maradhatnak hosszú távon.
Egyre többen vásárolnak hazai tervezőktől vidéki településekről is, és sokakat elfordított a fast fashiontől a koronavírus-járvány időszaka. Arról azonban, hogy igénylik-e az emberek a leértékeléseket, megoszlanak a vélemények. Hazai dizájnereket és a termékeiket értékesítő üzleteket kérdeztük meg arról, hogy látják: egy év elteltével továbbra is tart-e még az a hullám, hogy a helyi alkotók felé fordulnak az emberek.
Egy új kutatás azt vizsgálta, egy átlagos magyar mit tesz a fenntarthatóságért, és hajlandó-e lemondani érte bizonyos dolgokról.
Válaszd a hazait, üzeni – tegezve – a kormányfő.
A kamara szerint a multik olcsó importtal árasztják el az üzleteiket ahelyett, hogy a magyar árut tennék a polcokra. Nyomásgyakorlásként délután háromtól részlegesen bezáratnák a renitens boltokat.
Szeptembertől lépett életbe a magyar termék rendelet, azaz mostantól büntethető, ha a gyártó, termelő jogszerűtlenül használja a magyar termék védjegyet. Három jelzéssel találkozhat a boltokban: magyar termék, hazai termék és hazai feldolgozású termék.
Jövő szombattól hatályos az a vidékfejlesztési minisztériumi rendelet, amely szabályozza, hogy mi nevezhető magyar termékenk, illetve hazai terméknek. A nem szabályszerű megjelölésű élelmiszerek egy év türelmi időt kapnak. A rendelettervezetet az unió több pontját kifogásolta, de a kormány szerint kiállja az uniós próbát.
Árnyalatnyi különbség sincs a hazai agrártermékek védelmét illetően az egymást követő kormányok között. Orbán Viktor miniszterelnök a „hulladékot”, az előző kabinet agrárminisztere, Gráf József a „szemetet” akarta kisöpörni a honi élelmiszerpiacról, vagyis voltaképpen importtermékek kiebrudalására törekedtek.
